járműtörténelem

Amikor a vörös báró kínai és lengyel szakmunkásokat importált a Rábába

2020.01.18.

Nem a jelen találmánya a külföldi munkaerő Magyarországra importálása. Már a szocialista időkben is létezett. Ebben egyik élenjáró volt a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egykori legendás vezérigazgatója, Horváth Ede, akit már életében vörös bárónak hívtak. Az 1990 előtti idők szakmunkásimportjáról dr. Honvári Jánost, a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusát kérdeztük.

Ön nem csak átélője és megtapasztalója volt az akkori időknek, hanem kutatója is. Számos gazdaságtörténeti könyvet publikált. Mikor és miért kezdődött a külföldi szakmunkások rábás alkalmazása?

Dr. Honvári János, a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusa 

A lengyelek kezdték a sort. 1981 után dolgoztak nagyobb számban a mélyművelésű magyar bányákban, nagy építkezéseknél, mint az Operaház felújítása, a Vár újjáépítése, a fővárosi egyetemi rekonstrukciók vagy a kabai cukorgyár építése. A Rábában 1981-től több mint 1000 lengyel dolgozott, főleg a melegüzemekben, öntödében vagy éppen a kovácsolóüzemben. Lengyelország a 80-as években végletekig eladósodott, lényegében fizetésképtelenné vált, a megélhetés komoly gondot jelentett, így lengyelek ezrei vállaltak külföldön munkát. Horváth Ede, vagyis a vörös báró, ahogy akkoriban is emlegették, a munkaerőhiányt próbálta pótolni velük. A nehéz fizikai munkára ugyanis a magyarok már akkor sem szívesen jelentkeztek.

Hol lehetett ennyi lengyelt elhelyezni, amikor tombolt a lakáshiány?

Középen Horváth Ede, mellette szemüvegben a Steiger kisebbségi tulajdonosa.

Az ezres létszámot fokozatosan érték el a lengyelek a Rábában. Munkásszállóan, magánszállásokon laktak, ki ahol tudott.

Ennek köszönhető, hogy Győrben működött a szocializmus egyik legnagyobb lengyel piaca?

A lengyelek ugyanazt a fizetést kapták, mint a magyarok. Ami akkoriban sem volt túl sok. Így aztán próbálták kiegészíteni a jövedelmet. Amikor hazalátogattak, felpakolták a kis Polskit, tele áruval, hoztak mindent, ami itt eladható volt. Így született meg a KGST-piacként emlegetett lengyel piac, amiből akkoriban sok volt az országban.

A lengyeleket a kínaiak követték a Rábába. Ők mikor jöttek és mekkora létszámban?

Az egykori Rába-gyár. Helyén bevásárlóközpont épült.

Az első ötven fős kínai csapat nyolc napos vonatozás után 1987 októberében érkezett meg a Rábához. Karácsonyra már 350-en lettek. Nekik Horváth Ede egy ötszintes, négyemeletes házat húzott fel az Ipar utcában, amit a közvélemény azóta is kínai házként emleget Győrben, pedig már évtizedekkel ezelőtt magánosították.

A kínaiak is a munkaerőhiányt pótolták?

Csak részben. Horváth Ede azt remélte, hogy a kínai munkásokon keresztül komoly gazdasági előnyökhöz juthat. Betanítja őket, s majd visszatérve ők szervizelik a Kínába került rábás traktorokat, kamionokat, motorokat.  Ne feledjük, az ötvenes években a Rábának nem voltak közvetlen kínai kapcsolatai. Az ötvenes évek közepéig a nyugati cégek bojkottálták Kínát, így hagyományos mezőgazdasági termékei az európai szocialista országokon keresztül reexport formájában jutottak a tőkés piacokra. Magyarország is jelentős reexportot bonyolított abban az időben kínai termékekből, amiért az egykori Hofherr-gyár körmös traktoraival, DT-413-as lánctalpasaival és Csepel teherautókkal fizetett. 1957-ben a Szovjetunió mellett Kína volt az egyetlen szocialista ország, amely fontban nyújtott konvertibilis devizahitellel mentette meg Magyarországot a fizetésképtelenségtől.  1956 után azonban a nyugati országok rájöttek, fontosabb a kínai gazdasággal üzletelni, mint az országot bojkottálni.

Jött a magyar rendszerváltás 1990-ben.

Az egykori motorszerelde.

A Rába elveszítette KGST piacait, az összeomlás szélén állt. Nem hogy a külföldieket, a magyar munkaerőt sem tudta megtartani. Véget ért a kínai és a lengyel fejezet. A munkásokat hazaküldték.

Hogyan fogadta a rendszerváltás előtti magyar közvélemény a külföldi munkásokat?

Vegyesen. Nagyobb atrocitásokra nem került sor. A lengyeleket egyrészt sajnálták, másrészt felelősnek is tartották a sorsukért, mondván ahelyett, hogy sztrájkolnak, inkább dolgoznának. a kínaiakat vágott szeműeknek hívták. A zríkálásokat leszámítva azonban jól el voltak együtt a magyar és külföldi szakmunkások.

Horváth Ede megelőzte a saját korát a külföldi szakmunkások Magyarországra hívásával?

 

Horváth Ede és Kiss Tamás, Horváth Ede amerikai útján, ahol megalapozta a Rába-Steiger együttműködést. Kiss Tamás felmenői a Szerbiai Vajdaságból magyarként mentek ki Amerikába, Kiss megtartotta a nyelvet, magyarul beszélt, a fia is, ő hozta össze Horváth Edét a Steiger fivérekkel.

Államközi szerződések korábban is voltak. Ennek jegyében több ezer magyar dolgozott az NDK-ban, a Szovjetunióban. Kubával 1980-ban kötött a magyar állam egyezményt fiatalok képzéséről, akik itt könnyűipari üzemekben dolgoztak. Vagyis volt jövés-menés a szocialista táboron belül. Ha úgy teszi fel a kérdést, mi a véleményem Horváth Edéről harminc évvel a rendszerváltás után, akkor azt mondom, ideje lenne utcát elnevezni róla Győrben. Ahogy egyik rendszerváltás utáni polgármester fogalmazott, nagy ember volt, kis hibákkal. Győrben számos épület van, amit neki köszönhetünk. A Rába ETO korábbi stadionját joggal nevezték kis ékszerdoboznak, helyén ma már egy új sportközpont áll. A Petőfi Ifjúsági Házat is  lebontották, de áll még a Kis Hilton, a Papagáj lakótelep és a Győri Nemzeti Színház. Mindegyik létesítésében nagy szerepe volt Horváth Edének és az általa vezetett gyáraknak. A nyugati technológiákat pedig akkor hozta a Rábához, amikor ez még egyáltalán nem volt jellemző Magyarországon. Elég csak arra utalni, hogy 1963 és 67 között a MAN motor licencét vette meg, amivel új fejlődési lendületet adott az akkori Rábának.

A szerkesztő megjegyzése: a fotókat dr. Honvári János bocsátotta rendelkezésünkre. Egy része saját forrás, más része az interneten fellelhető, beazonosíthatatlan, feltehetőleg egykori rábás mérnökök archív képei.

 

Az oldal fő támogatója

 

2020.09.20
A MÁV-Start és a Volánbusz a napokban megjelent kormányrendelet értelmében  hétfőtől tovább....
2020.09.20
Végrehajtandó börtönbüntetést kér vádiratában tizennyolc autópálya-rendőr ellen a Győri Regionális....
2020.09.20
Példaként állítaná a Forma–1 elé a mugellói versenypályát Carlos Sainz és Sebastian Vettel.....
2020.09.20
A miniszterelnök kijelentette: ha 2021 július elsejéig nem készül el a még hiányzó 15,6 kilométeres....
2020.09.20
A félmilliomodik villanyautó a Nissan angliai gyárában készült el az Elektromos Járművek....
2020.09.20
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek a szombati balesetben - közölte a rendőr-....
2020.09.19
Ott Tänak műszaki hiba miatt volt kénytelen kiállni, de csapattársa viszont csúcsformában vezetett....
2020.09.19
Miközben Rolls-Royce-okat és Trabantokat is elektromos hajtásúra építenek át, vannak megszállottak....
2020.09.19
Több mint 13 ezer néző tekintheti meg a helyszínen a Forma-1-es szezon imolai futamát, a november 1....
2020.09.19
Ha minden jól megy, az Egyesült Királyság és Japán autóipara is kedvezően jöhet ki a Brexit után....